Röviden: mindegyik szám igaz, de mindegyik mást mér. A magyar statisztika nem ismeri a „szingli” kategóriát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a demográfiai kutatások négy különböző fogalmat használnak – attól függően, hogy a papíron rögzített családi állapotot, a tényleges együttélést, a lakcímadatokat vagy egy szűkebb életmódbeli meghatározást nézünk, a végeredmény a 299 ezertől egészen a 4,65 millióig terjedhet.
A „szingli” a mindennapi nyelvben azt jelenti, hogy valakinek nincs párja. A hivatalos statisztikák azonban nem tudják rutinszerűen nyilvántartani a romantikus kötődéseket, ezért más, objektíven mérhető ismérvekből indulnak ki. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, négy fogalmat kell élesen szétválasztani:
A legtágabb kategória a jogi családi állapotból indul ki. A KSH 2022-es népszámlálásának adatai szerint a 15 éves és idősebb, 8 210 402 fős népességből 3 559 976 ember volt házas. Ebből következik, hogy 4 650 426 ember – a 15 év feletti lakosság 56,6%-a – nem volt házas (a férfiak 54,8%-a, a nők 58,3%-a).
A folyamat azóta is folytatódik: a KSH STADAT rendszerének friss, 2026. január 1-jei évközi adatai szerint a 15 év feletti magyarok családi állapot szerinti megoszlása a következőképpen alakult:
Ez a több mint 4,6 milliós tábor azonban semmiképp sem azonos a szinglikkel: ugyanúgy benne vannak a boldog élettársi kapcsolatban élők, mint a még szüleikkel lakó gimnazisták vagy az idős özvegyek.
Ha kiszűrjük a tizenéveseket, a huszonéves egyetemistákat és az időskorúakat, és kifejezetten a családalapítás, illetve az aktív felnőttkor évtizedeit nézzük, az arányok akkor is figyelemre méltóak. A 2022-es népszámlálás korcsoportos adatai alapján a 30 és 59 év közötti magyarok 48,7%-a – összesen 2 000 470 ember – nem házas (a korosztály teljes létszáma 4 104 162 fő).
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ebben az életkorban a „nem házas” státusz még kevésbé jelent társtalanságot. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének háromévente megjelenő kötete, a Demográfiai portré 2024 rámutat: az élettárssal együtt élők majdnem kétharmada jogi értelemben nőtlen vagy hajadon.
A következő lépés, ha nem a házassági anyakönyvet, hanem a tényleges együttélést vizsgáljuk. Monostori Judit és Szabó Laura Demográfiai portré 2024 kötetben megjelent elemzése szerint 2022-ben 3 millió 973 ezer ember élt együtt házastárssal vagy élettárssal.
Ha ezt levonjuk a 15 éves és idősebb népességből (8 210 402 fő), az adódik, hogy körülbelül 4,24 millió felnőtt és kamasz nem él együtt párral. Ez a szám már jóval közelebb áll a valósághoz, de még mindig csak egy durva felső becslés: beleszámít ugyanis 486 052 darab 15–19 éves fiatal, nagyszámú idős özvegy, valamint mindenki, akinek van párja, csak éppen külön lakásban élnek.
Az egyik leggyakrabban idézett adat a lakcímekből indul ki. A 2022-es népszámlálás szerint Magyarországon 1 424 369 címen élt egyetlen ember. Ez az összes lakott cím 35,5%-a, és a magánháztartásban élő teljes lakosság nagyjából 15%-át teszi ki.
Az egyedül élőkről gyakran él az a kép, hogy többségük idős özvegy, a számok azonban mást mutatnak:
Az egyszemélyes háztartások többségét tehát nem a nyugdíjasok, hanem az aktív korú felnőttek és a fiatalok adják. Különösen látványos a különbség a főváros és a vidék között: a Demográfiai portré 2024 adatai szerint 2022-ben a 30–39 éves budapesti férfiak 29,3%-a, a nők 21,4%-a élt egyedül, míg a községekben ugyanez az arány mindössze 10,2% és 4,8% volt. (Ezt a főváros eltérő korszerkezete és az egyetemisták, fiatal munkavállalók magas aránya is magyarázza.)
A legkisebb, sajtóban gyakran megjelenő szám Rövid Irén szociológus Szinglitérkép című elemzéséből származik, amely a 2022-es népszámlálás egyedi KSH-tábláira épül. E szerint a 20–49 éves korosztályban közel 299 ezer szingli él Magyarországon.
Ez a meghatározás szándékosan szűk, és a klasszikus, nagyvárosi életmódbeli szingliképet ragadja meg. Kizárólag azokat számolja ide, akik:
Emiatt a Szinglitérkép nem számolja szinglinek az elváltakat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, a szüleikkel élő harmincasokat, és 49 éves kornál teljes egészében lezárja a vizsgálatot – így az ötvenes és hatvanas korosztály kimarad belőle.
A fenti adatok közös korlátja, hogy a modern párkapcsolatok egy jelentős részét láthatatlanná teszik:
| Kategória | Létszám / Arány | Kit tartalmaz, és mi a torzítás? |
| Nem házas (15+ év) | 4 650 426 fő (56,6%) | Jogi kategória; az élettársak nagy részét is egyedülállónak mutatja. |
| Nem él együtt párral (15+ év) | ~4,24 millió fő | Felső becslés; benne vannak a 15–19 évesek, az özvegyek és a külön élő párok. |
| Egyedül élő (egyszemélyes cím) | 1 424 369 fő | Lakcím alapú; a külön élő tartós partnerek is egyedül élőnek számítanak. |
| Szingli (20–49 év, Szinglitérkép) | ~299 000 fő | Szűk életmód-kategória; kizárja az elváltakat, a gyermekeseket és az 50 felettieket. |
Különösen fontos jelenség a LAT-kapcsolatok (Living Apart Together – együtt, de külön élő párok) terjedése. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2001 óta futó, ugyanazokat az embereket követő Életünk fordulópontjai kutatása szerint a 2016/17-es adatfelvételi hullámban a 30–49 évesek 72,0%-a élt házastárssal vagy élettárssal, a pár nélkül élők 21%-ának azonban volt tartós, külön élő partnere. Ők a lakcím- és háztartásstatisztikákban mind egyedülállóként jelennek meg.
Arra a kérdésre, hogy a pár nélkül élő magyarok közül pontosan hányan keresnek aktívan társat, jelenleg nincs reprezentatív, a teljes népességre érvényes magyar statisztika. A népszámlálás nem kérdez rá a társkeresési szándékra, a piackutatások pedig jellemzően csak szűkebb, online elérhető korcsoportokat vizsgálnak.
A legközelebbi megbízható demográfiai támpontot a párkapcsolati és együttélési tervek adják: a kutatások azt mérik, hogy a jelenleg pár nélkül élők közül hányan tervezik, hogy a következő három éven belül összeköltöznek valakivel. Ez azonban a fiatalabb korosztályokban jóval magasabb, míg 50 éves kor felett sokan már tudatosan nem terveznek újabb összeköltözést akkor sem, ha egyébként nyitottak egy tartós, külön élő párkapcsolatra.


2008 óta közvetítünk diplomás, értelmiségi társkeresők számára. Tapasztalatunk alapján tudjuk, hogy a párkeresés különleges odafigyelést igényel mindkét fél részéről.
Célunk, hogy ügyfeleink biztonságban érezzék magukat és megtalálják azt a társat, akivel hosszú távú, boldog kapcsolatot építhetnek. Minden esetben személyes interjú, egyedi adatlap készítés és folyamatos párkapcsolati tanácsadás jellemzi a munkánkat.
Ügyfeleinket a csatlakozás után sem hagyjuk magukra - folyamatos támogatást nyújtunk, ha bármilyen kérdés vagy probléma merül fel a társkeresés során.